Feltámadás ünnepe

A karácsonyi ünnepeket már elborította a vásárlási láz, mégis a sok ajándék mögött felsejlik a Gyermek-Jézus arca. Valami még megmaradt az ünnep keresztyén jellegéből. Húsvétra mindez szinte teljesen eltűnik. Már a név is mutatja, hogy nem a feltámadásra várunk, hanem arra, hogy ehessünk végre húst. Az ünnepet ugyanis egy negyven napos böjti idő előzi meg. A katolikus egyházban hamvazószerdán kezdődik, amikor a papok és a hívők ősi szokás szerint hamuból keresztet rajzolnak a homlokukra a múlandóságra való emlékezés és a bűnbánat jeleként. Böjt a protestáns egyházakban is van, a reformátorok nagyon komolyan vették. „A böjt a szentek imádságának és minden erénynek támasza.” – írja a II. Helvét Hitvallás.

A Bibliában gyakran böjtölnek. A mózesi törvény rendelkezik böjtről a nagy engesztelési ünnepen, de máshol is látjuk, hogy a hathatós imádságot böjt előzi meg. Eszter királyné három napos teljes böjtöt tartott, mielőtt bement Ahasvérus királyhoz, hogy népe életéért könyörögjön. Jézus korában a szigorú vallásos zsidók rendszeresen böjtöltek, az őskeresztyének is böjtöltek rendkívüli alkalmakkor, amikor szükség volt a buzgó imádságra. Jézus azonban nem dicséri meg azokat, akik a böjtnek csak a testi részét tartják, mert ez csak külsőség. Az igazi böjt istentisztelet! Célja, hogy elvonjon a földi dolgoktól és a mennyei, lelki értékek kerüljenek előtérbe. Ha így gondolkodunk húsvét előtt, akkor már nem az lesz fontos, hogy ajándékot vegyünk a gyermekeinknek, hogy mit főzzünk, hanem az, hogy „Krisztus meghalt a mi bűneinkért az írások szerint. Eltemették, és feltámadt a harmadik napon, az írások szerint.” (I. Kor.15.3-4)

Így a keresztyén ember számára a legnagyobb ünneppé nagypéntek és húsvét vasárnap válik, amikor is megtörtént a világ megváltása. Az ide vezető úton Jézus töretlenül megy végig. Az út nehéz, mert tele van buktatókkal, veszélyekkel, de az útnak vannak örömteli szakaszai is. Bár sokan nem hittek benne, kigúnyolták, az életére törtek, nagyon sok csodát tett, és tanított az Isten országáról. Mennyi szeretet kellett ahhoz, hogy elhordozza a közvetlen tanítványait is, akik gyakran nem értették. Sokan mást vártak, egy királyt, aki megszabadítja a zsidó népet a római uralom alól, de „…az én országom nem e világból való” (János18.36) – mondta Jézus arra utalva, hogy ő a szív állapotában akarja az uralom megváltozását. A bűn fogságából akar kiszabadítani, és megtanítani arra, hogy mi az Isten szerinti keresztyén élet, ahol a szeretet uralkodik.
A bűn az Édenkertben jött be a világba. Isten megteremtette az embert, és egy gyönyörű kertbe helyezte, ahol minden fáról ehetett, csak a jó és gonosz tudásának a fájáról nem. Ha mégis eszik róla, meg kell halnia. Az emberpár megszegte a szabályt, mert Istenhez hasonló akart lenni, evett a gyümölcsből, és mivel nem kért bocsánatot, el kellett hagynia a kertet, nehogy szakítson az élet fájáról is, és örökké éljen ebben a bűnös állapotában. A halál az Istentől való elszakadást jelenti lelki értelemben.Azóta is ez minden bűn forrása: nem kérek Istentől tanácsot, és én akarom eldönteni azt, hogy mi a jó és mi a rossz. „A bűn zsoldja (fizetsége) a halál” a Biblia szerint (Róma 6.23), de Isten elfogadja a helyettes áldozatot. Évezredeken keresztül állatokat kellett áldozni ezért. A zsidóknál nagyon szigorú szabályai voltak ennek. Minden évben legalább egyszer felment a család a jeruzsálemi templomba a törvényben előírt áldozati báránnyal. Az apa rátette a kezét az állat fejére, elsorolta a család bűneit, melyek jelképesen rászálltak, majd megölték, mert „…vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat”(Zsidó 9.22). A 12 évesnél idősebb fiúk is ott voltak a szertartáson és mindegyikük tudta, hogy helyette halt meg az állat. Isten még az Édenben megígérte, hogy elküldi a Megváltót, akit évszázadokon keresztül vártak a zsidók. Jézus Krisztus volt az, egy egyszerű ács nevelt fia (valójában Isten Fia), akiben Isten maga jött le a földre, hogy magára vállalja a bűneinket és meghaljon a kereszten. A megfeszítés látszólag kudarc, valójában azonban győzelem, mert így vált lehetővé a világ megváltása. Amikor gyerekeket tanítok erről, úgy szoktam magyarázni, hogy képzeljék el, hogy Isten fogott egy kosarat, és összegyűjtötte az emberek bűneit, az övékét is, amelyeket elkövettek azelőtt, és amelyeket majd el fognak követni. A kosár tartalmát ráöntötte Jézusra, aki magára vállalta azokat, mintha Ő követte volna el őket. Mivel bűntelen volt, halálával kifizette a jogos büntetést. Meghalt, de feltámadt és él, innen tudjuk, hogy a bűneink meg vannak bocsátva. „…drága véren váltattunk meg.” (1. Péter 1.19.) Jézus „…az Isten báránya, aki elveszi a világ bűneit. (János 1.29) Mindenkinek (a nem zsidóknak is) helyet készített a mennyben az (Atyaistennel való közösségben), aki hisz benne, és kész neki engedelmeskedni. Nagypénteken gyászolunk, mert Jézust megfeszítették, de húsvét vasárnap örömünnepet tartunk.

Felvirradt áldott szép napunk,
Ma teljes szívvel vígadunk,
Ma győz a Krisztus, és ha int,
Rab lesz sok ellensége mind.
Halléluja!

Az ősi kígyót, bűnt, halált,
Kínt, poklot, szenvedés jaját,
Legyőzte Jézus, Mesterünk,
Ki most feltámadott nekünk.
Halléluja!

Az élet győz, a mord halál,
A prédát visszaadta már,
Nagy úrságának vége lett,
Krisztus hozott új életet.
Halléluja!

A nap s a föld s minden mi él,
Ma bút örömmel felcserél,
Mert a világnak zsarnoka,
Nem kelhet többé fel soha.
Halléluja!

Mi is éljünk vígadva hát,
Daloljunk szép halleluját,
Hadd zengje Krisztust énekünk,
Ki sírból feltámadt nekünk.
Halléluja!
(Református énekeskönyv 356. dicséret)

Könyvajánló:
Ingo Baldermann: Ne féljetek! A passió és a húsvéti történet gyerekeknek
Miért üres a sír? Húsvéti foglalkoztató történetekkel és rejtvényekkel – Harmat kiadó
A húsvéti történet kézműves foglalkozással elbeszélve:

Feltámadás süti készítése fázisfotókkal(a képen)
Feltámadás történet doboz
Feltámadás történet doboz 2