Augusztus elején a világ számos országában sétát szervez a La Leche Liga (LLL) a szoptatás fontosságáért. Egy ilyen alkalommal beszélgetésre hívtam az egyik külföldi vendéget, Yeong Joo Keant, aki az International Baby Food Action Network-nél (IBFAN) dolgozik.
– Mivel foglalkozik ez a szervezet?
-A szoptatás védelmében ellenőrizzük, hogy a különböző országokban betartják-e az Anyatejet Helyettesítő Anyagok Forgalmazásának Nemzetközi Kódexét, amelyet a WHO és az UNICEF ajánlott és az Egészségügyi Világközgyulés 1981-ben elfogadott. A Nemzetközi Kódex betartása mellett 118 állam kötelezte el magát (köztük Magyarország is). Ha bárhol megszegik a szabályokat, engem érdekel.
– Mit tartalmaz a Kódex?
– Megtiltja például a tápszerek, fél éves kor előtt ajánlott bébiételek, cumik, cumisüvegek nagyközönség előtti reklámját. Rendelkezik arról, hogy nem szabad termékmintát osztani az anyáknak és a családtagoknak, vagy egészségügyi dolgozóknak. Minden mesterséges csecsemőtáplálásról szóló kiadványnak, a terméken lévő cimkének is tájékoztatni kell a szoptatás előnyeiről, a mesterséges táplálás vonzatairól és veszélyeiről.
– Mit tesz, ha valahol megszegik a szabályokat?
– Jelentést írok a kormánynak, a WHO-nak, az UNICEF-nek, hogy a cégek tartsák magukat a Kódexhez.
– Segít ez?

– A cégek látszólag támogatják a Kódexet, de a valóság az, hogy a propaganda egyre agresszívebbé válik, mert a tápszergyártás a világ legjobb üzlete. 8 billió (nem millió) US dollár bevétel származik a tápszergyártásból évente. Bevetik az összes piszkos módszert a félrevezető reklámtól a tényleges hazugságig, ami anyák és csecsemők millióinak tragédiáját jelenti. Ha az első két hónapban szoptatnak egy babát, 25-ször kisebb az esélye arra, hogy hasmenésben haljon meg, mint egy tápszeres babának. A szoptatott babák egészségesebbek, magabiztosabbak, intelligensebbek, kiegyensúlyozottabbak. Az anyatejben fontos immunanyagok vannak, míg a tápszereket gyakran a tejfeldolgozáskor nyert maradékból készítik, miután leszedték róla a tejszínt. Az IBFAN azért dolgozik, hogy az anyákat és az egészségügyi dolgozókat ne vezethessék félre.
– Hogyan került ehhez a szervezethez? Beszélne egy kicsit magáról?
– Malaysiában születtem, nemzetségem kínai. Jogi diplomám van, amelyet Londonban szereztem. Az IBFAN-ban nem az üzlet, hanem a rossz üzlet ellen dolgozunk.
Joo ezek után újra és újra a munkájáról beszélt, bár saját családja nincs, látszott rajta a gyermekek szeretete, és a mélységes felelősségérzet. Az országokat 9 státuszba sorolta, a legjobb az 1-es, Magyarország a 4-esbe került, mert bár van törvény, de csak a címkékre és a reklámra vonatkozik. Más forrásból tudom, hogy az 1997-ben végzett felmérés azt igazolja, hogy a Magyarországon muködő cégek közül egy sem tartja be a Kódex rendelkezéseit. Miután megköszöntem a beszélgetést, arra, gondoltam, hogy nem szabad elcsüggednünk. Hiába minden tápszergyári propaganda, a magyar anyák szoptatni szeretnének. A jó mégiscsak erősebb, mint a rossz! (2001. augusztus 8.)
Csecsemőtáplálási adatokról olvashat itt
2005-ben a Szoptatásért Magyar Egyesület felmérést végzett az anyatejet és szoptatást helyettesítő termékek magyarországi reklámozásáról. Az erről készült könyvnek az Üvegbe zárva címet adták. Felhívják benne a figyelmet arra, hogy a “Kódex ajánlásai kizárólag a kezdő tápszerekkel kapcsolatban érvényesülnek, a követő tápszerek, babatejek, cumik, cumisüvegek népszerusítését semmi sem korlátozza és szabályozza”. A Kódex-et tehát folyamatosan megsértették akkor, de sajnos most is. A Szoptatásért Magyar Egyesület figyelemmel kíséri a világtrendeket, melyek sajnos a tápszerfogyasztás növekedését mutatják. Olvasható erről itt
Pedig az Egészségügyi Világszervezet szerint egy éves korig fő tápláléknak az anyatejet kell tekintenünk, és megfelelő szopási szokásokkal ez meg is valósítható.

Ágostonné Szőcs Anna
www.anyacska.hu

Bővebben a Kódex-ről olvasható itt. 
A képen a 2017-es kiadvány, melyben a Kódex betartásával kapcsolatos vizsgálatokat közlik.