www.anyacska.hu
  BEMUTATKOZÁS | ANYASÁG | SZOPTATÁS | CSALÁD | HAGYOMÁNY | HIT
 
Hagyomány   "Járjatok szeretetben!" (Efezus 5,2)


Szoptatás régen
Étkezési szokásaink
Népi hagyományaink
Olvasó gyerekek
Takarékos ötletek
Névadás - (előkészületben)
 
 
 
Untitled Document

Népi hagyományaink

 

Mózes zsidónak született, és népe vezetője lett, pedig csak kb. három évet töltött a szüleivel. Mégis ez a három év olyan meghatározó maradt, hogy szembe mert szállni egy egyiptomi munkafelügyelővel, amikor az valakit a népéből bántalmazott. Az indulatát nem helyeselhetjük, természetesen, de érdemes elgondolkodni azon, hogy mi lehetett az oka annak, hogy közel negyven évig élt a fáraó udvarában, mint főrangú ember, mégsem felejtette el, hogy hova tartozik.

Mindenképpen fontos tényező a szülői nevelés, mely ezt a három évet arra is használta, hogy népe szeretetére megtanítsa őt. Édesanyja szoptatta őt, amely nagy szerepet játszik a kötődésben. Ha jó a kapcsolat a családtagok között, akkor a gyermekek könnyebben átveszik a szülők értékrendjét. Minden bizonnyal nagy szerepet játszott a kötődésben a sok altató, mondóka is, melyeket minden nemzetiségnél megtalálhatunk. Ott maradt szívében a nyelv ritmusa, a különböző énekek, a pompás királyi udvar sem tudta elfeledtetni vele a dallamokat, melyeket születése után hallott. Aztán eljött a rendelt idő, és „Egyiptom hercegéből” előbújt a zsidó „szív”, melyre alapozva Isten szembe tudta fordítani őt az elnyomókkal.

Bizonyára az egy Isten ismeretére is megtanították az első években, tudta, kicsoda Ábrahám, Izsák és Jákób, akikkel Isten szövetséget kötött, és akiknek megígérte, hogy velük lesz. Izsáknak mondta azt Isten, hogy: „És úgy megszaporítom utódaidat, hogy annyian lesznek, mint égen a csillag. A te utódaidnak adom mindezeket az országokat, és a te utódaid által nyernek áldást a föld összes népei, mert hallgatott Ábrahám a szavamra, és megtartotta a megtartandókat: parancsolataimat, rendelkezéseimet és utasításaimat.” (1. Mózes 26. 4-5)

Amikor Isten megjelent Mózesnek az égő csipkebokorban, és azt parancsolta neki, hogy hozza ki a népet az egyiptomi fogságból, nem könnyen engedelmeskedett az elhívásnak, hiszen újabb negyven év telt már el a pusztában, megállapodott, gyermekei születtek. Az egyiptomi szokásokat is ismerte, tudta, hogy milyen kockázatos feladatot kapott. Félt és nem tartotta magát alkalmasnak, de mégis ő volt a választott, mennie kellett. A feladathoz segítséget is kapott, saját testvérét. Mint tudjuk, a nép kijött Egyiptomból sok-sok jel és csoda kíséretében, hogy birtokba vegye azt a földet, amelyet évszázadokkal azelőtt Isten nekik ígért.

Mózes és a zsidó nép példájából azt látjuk, hogy Istennek gondja van az ő népére. Az Újszövetség idején mi is elmondhatjuk, hogy Jézus Krisztusért választott nép vagyunk. „Nincs különbség zsidó és görög között, mert mindenkinek ugyanaz az Ura, és ő bőkezű mindenkihez, aki segítségül hívja” (Róma 10.12) . Bár az elsőszülött, az igazi, szerelmes nép a test szerinti Izrael. „Az Isten nem vetette el az ő népét, amelyet eleve kiválasztott.” (Róma 11.2.) Pál apostol mindig először a zsidókhoz ment az evangéliummal, csak akkor fordult a pogányokhoz egészen, amikor látta, hogy azok nem fogadták el Krisztust.

A saját népünk, hazánk, hagyományaink iránti szeretet tehát következik a Bibliából. Nem elsőrendű, soha nem előzheti meg az istenfélelmet, de idegen, ártó lelki hatásra utal az, ha valahol ezt háttérbe szorítják, vagy valamilyen félreértelmezett keresztyénség miatt internacionalizmust hirdetnek.

Negyven évvel ezelőtt, nagy divat volt az indiánosdi. Bújtuk a Nagy indiánkönyvet, indián táborokat szerveztek, tanultuk a csomóírást stb. Most az ősmagyar szokások jöttek divatba, de ezt általános nemtetszés kíséri, pedig ez a miénk, míg az indiánokhoz semmi közünk. Nem is értem, miért baj, ha valaki rovásírást tanul, ha a csomóírás nem probléma. Persze nagyon szomorú lennék, ha az ősmagyar reneszánsszal a vallás is visszatérne. Fontos figyelmeztetés, ha néphagyományokkal kezdünk el foglalkozni: „...mindent vizsgáljatok meg: a jót tartsátok meg, a gonosz minden fajtájától tartózkodjatok.” (1.Thessz. 5.21.22.) A magyarságot nem véletlenül hozta el Isten keletről. Azért tette, hogy megismerjük Krisztust. A mi vallásunk a Biblián alapuló keresztyénség ma már.

Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó rovásírással így néz ki:

 

Valamelyik lakáskultúra magazinban láttam ajulo-t (ha jól emlékszem az elnevezésre), amely egy portugál népi motívummal díszített csempe. Portugáliában minden házban megtalálható. Ezen felbuzdulva egyik média sztárunk is hozott magának, pedig a portugál gondolkodásnak az felelt volna meg ebben az esetben, ha magyar népi motívumokat helyez el a lakásában. Egy-egy szép kerámia, vagy szőttes a gyökereinkre emlékeztet bennünket. A „Tiszteld apádat és anyádat!” parancsolatot így is lehet értelmezni: Tiszteld őseid szokásait, hogy el ne vessz a népek tengerében, hogy „hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az Úr ad neked!” (2.Mózes 20.12.). A magyarázatos Biblia a következőket írja erről: „E parancsolat esetében az engedelmességről és az alárendeltségről nem mint feltétlen formális alapelvről van szó, hanem az előttünk járó nemzedék élettapasztalatának tiszteletéről. Teljesítésének próbájaként magában foglalja az idős szülőkről való gondoskodást is.”

 

 

Népművészeti tárgyak a konyhapolcon

 

Hogyan neveljük gyermekeinket jó magyar hazafiakká?

Már a születésnél kezdhetjük az altatókkal, mondókákkal, népdalokkal. Ha már elfelejtettük őket, ajánlom a www.mondoka.hu honlapot. Egészen kicsi kortól vihetjük őket népzenei koncertekre, hallgathatnak gyermekeknek készült népzenei felvételeket. A lakásunkban elhelyezhetünk népművészeti tárgyakat: szőtteseket, kerámiákat, fonott kaspókat. Elmehetünk kirakodóvásárokba, táncházba. Nem mindegy az sem, hogy milyen játékokat kapnak gyermekeink, mi kerül a kezükbe. A sok természetes anyag a közelükben Isten teremtett világára emlékezteti őket. Ezért is jobb a szoptatás, mint az üvegből táplálás, mert az anyatejet Isten „alkotta”, az üvegből adott tápszer pedig egy mesterséges táplálék, mely a műanyag világhoz kötheti őket.

 

Érdemes elolvasni ebben a témában az „Élő népművészet” című tanulmányt a http://www,nesz.hu/content/view/35/32 weboldalon.

Honlapok:

www.nesz.hu (Népművészeti Egyesületek Szövetsége)

www.tanchaz.hu (Népzene, néptánc, kézművesség)

www.orokseg.hu (Örökség Egyesület: Népművészet gyerekeknek)

Az Örökség Egyesület honlapján népművészeti totót találnak a gyerekek.

www.vasslajos-szov.hu (Vass Lajos Népzenei Szövetség)

www.muharayszovetseg.hu (Muharay Elemér Népművészeti Szövetség)

www.hagyomanyokhaza.hu (Hagyományok Háza)

A Hagyományok Háza komplex ismeretterjesztő foglalkozásokat tart 7-14 éves gyerekeknek „Találkozás a néphagyománnyal” címmel.

www.folkradio.hu a népzenei portál

 

 

 


Rábaközi terítő az előszobában

 

 

Korondi váza a fürdőszobában

 

 

Női tarsoly ezüstözött lemezzel. Belefér egy mobiltelefon, az iratok és némi készpénz

 

 

Étkezősarok népművészeti tárgyakkal városi lakásban

 

Nappali részlet városi lakásban





A letöltések szabadon felhasználhatók, a név (Ágostonné SzŐcs Anna) és a honlapcím (www.anyacska.hu) megjelőlésével.

 
 
 
   
BEMUTATKOZÁS | SZOPTATÁS | ANYASÁG | CSALÁD | HAGYOMÁNY | HIT
 
www.anyacska.hu | Minden jog fenntartva. 2007